Tudásbázis

Az alapellátásnak szüksége van a minőségbiztosított, finanszírozott betegközeli vizsgálatokra

DR. CSERNI ISTVÁN, DR. HAVAS ADRIEN, DR. KOVÁCS ERZSÉBET

A jelen magyarországi klinikai laboratóriumi működés szerint egy alapellátásból indított sürgős laboratóriumi vizsgálat átfutása a szerző saját tapasztalata szerint normál esetben 2-4 nap, míg nem sürgős esetben akár 6-8 hét is lehet (az ország egyes területein a laboratóriumi vizsgálat is előjegyzéses, a várakozási idő akár 8 hét!). Ezzel szemben a helyben végzett POCT akár 5-15 perc alatt eredménnyel szolgálhat a klinikai döntéshez.

A POCT hátránya lehet, hogy költségesebb a klinikai laboratóriumi vizsgálatnál, nagyszámú új készülék bevezetését igényli, széles körű bevezetés esetén nagyszámú személyzetet kell kiképezni és folyamatosan ellenőrizni, a minőségbiztosítás sok esetben nem megfelelő (kontrollvizsgálatok, eszközök validálása, tesztlejáratok stb.), és az eredményt sem dokumentálják mindig megfelelően. A viszonylag költségesebb teszt azonban igen jelentős egészségnyereséggel, optimalizált – protokoll szerinti – kezeléssel, teljes egészségügyi ellátói szinten igen jelentős megtakarítással járhat.

Néhány példa: felesleges antibiotikumkezelések elkerülése, bakteriális rezisztencia viszonyok javítása; nem típusos, súlyos esetekben az adekvát terápia korábbi indítása, ezáltal a szövődmények vagy a kórházi kezelés elkerülése; bizonyos kórállapotok (pl. mélyvénás thrombosis, tüdőembolia) kizárásával felesleges mentőszállítás, sürgősségi betegellátási (SBO) vizsgálati protokoll elkerülése, SBO terhelésének csökkentése, kapacitásainak felszabadítása rendszerszinten jelentős megtakarítással jár, annak ellenére, hogy maguknak a teszteknek az elvégzése költségesebb.

POINT-OF-CARE TESZTEK AZ ALAPELLÁTÁSBAN

A hazai alapellátás számára probléma, hogy nincs külön finanszírozási keret eszközfejlesztésre, fenntartásra, validálásra és kontrollálásra, illetve nincs finanszírozva – teljesítményarányos díjazással – a többlet feladat, illetve az ehhez szükséges fogyóeszközök, tesztek költsége.

Az alapellátás – a háziorvosi/házigyermekorvosi praxis – minimumfeltételei elég szűk diagnosztikus palettát tesznek lehetővé, a szakrendelői diagnosztikához pedig az egyre több helyen bevezetett várólisták miatt egyre nehezebb a hozzáférés. Több tanulmány is rámutatott arra a tényre, hogy az alapellátásban elérhető diagnosztikai lehetőségekkel még alapos fizikális vizsgálat, anamnézis, magas képzettség mellett is bizonyos betegségek, pl. felső légúti infekciók, dyspnoe vizsgálatakor csak kb. 70%-os diagnosztikai pontosság érhető el. Ez valószínűleg jelentősen javítható POC tesztek rendszeres használatával, illetve a bizonytalan esetekben is lehetőséget biztosítanak ezek a vizsgálatok protokoll szerinti döntéstámogatásra.

A point-of-care testing (POCT) elnevezés azokat a vizsgálatokat rejti magában, melyek nem a klinikai laboratóriumban történnek, de megbízhatóan segítik a klinikai döntéshozatalt. Ezeket a „betegközeli” vizsgálatokat azon a helyen végzik el, ahol a klinikusnak a terápiás döntéséhez az eredményre azonnal szüksége van. A krónikus gondozás során is előnyös lehet az ilyen vizsgálatok alkalmazása könnyű hozzáférhetőségük miatt, ha a beteg mozgásában korlátozott, s ha a tőle levett minta központi laboratóriumba juttatása nehezített és/vagy összességében költségesebb.

Klinikai laboratóriumi vizsgálatok időtartama: sürgős esetben 2–4 nap.

A finanszírozott POCT bevezetéséhez olyan eszközöket javaslunk, melyek csatlakoztathatók a klinikai laboratóriumi információs rendszerhez, ahol a praxisban mért eredmény dokumentálható. A laboratórium tud segíteni az eredmények kontrollálásában is. A validálás POCT rendszer esetében minden esetben a felhasználó felelőssége.

Nem szabad elfelejteni, hogy a POCT rendszerrel mért eredmény a laboratóriumi eredménytől általában többékevésbé eltér (más mérési elv alapján mér, más a felhasznált minta), itt nagyobb a megengedett mérési bizonytalanság. Ettől függetlenül POCT rendszerrel csak akkor szabad dolgozni, ha a kapott eredmény minőségbiztosított, megfelelően dokumentált, visszakereshető.

MIÉRT HASZNOSAK A BETEGKÖZELI TESZTEK?

MINŐSÉGBIZTOSÍTOTTAN MŰKÖDTETHETŐ POC ESZKÖZÖK Klinikai laboratóriumi kapcsolatra képes, minőségbiztosítottan működtethető POC eszközök a teljesség igénye nélkül: CoaguChek, Accu-Chek, Urysis 1100, cobas b 101, cobas h 232

ELKÉPZELÉSEK A HAZAI HÁZIORVOSI POCT-RÓL
Jelenleg Magyarországon a háziorvosi praxisban működtetett, laboratóriumi rendszerbe illesztett, minőségbiztosított POCT-re nincs még példa. Ennek modellezésén dolgozunk. Elképzelésünk szerint a klinikai laboratóriumban lévő központi szoftverrel kommunikálna a praxisban működő POC eszköz és a háziorvosi szoftver. A POC eszköz küldi a mérés körülményeit (a mintavevő azonosítóját, a vizsgálatot végző eszköz azonosítóját, a teszt azonosítóját stb.) + a mérési adatokat + a páciens TAJ-számát, a háziorvos szoftver pedig a TAJ-hoz tartozó személyes adatokat – a vizsgálat végzésével párhuzamosan. A klinikai laboratóriumban történik a mérés validálása, és innen az eredmény a háziorvosi szoftverbe érkezik vissza, ahonnan felkerül az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térbe (EESZT), illetve a minőségbiztosított mérési eredményről a B300-as jelentési rendszeren keresztül kapna információt a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK). A NEAK-nak megküldött jelentés alapján történne a teljesítményarányos finanszírozás.

ÖSSZEGZÉS

A point-of-care testing gyors, egyszerűen kivitelezhető, a klinikai laboratóriumi vizsgálatokkal összevethető vizsgálati módszer. Végzésével a háziorvosi ellátás szintjén a klinikai bizonytalanság jelentősen csökkenthető, a betegegyüttműködés javulhat. A POCT elősegíti a protokoll szerinti minőségi ellátást, valódi minőségi szakmai indikátorként használható, növeli a definitív lakóhelyközeli ellátások számát. Ma, 2018-ban nem lehet kérdés, hogy helye van-e a háziorvosi, házi-gyermekorvosi ellátásban, csupán a POCT formában végzendő vizsgálatok körét kell pontosan azonosítani (a szakmai társaságokkal összhangban). Ezt követheti a szakmai és financiális keretrendszer megalkotása. A szakmai modellprogram készen áll, modell szintű gyakorlati megvalósítása folyamatban van. A döntéshozóknak a financiális keretrendszer (folyamatos eszköztámogatás + teljesítményarány díjazás) befogadását kell lehetővé tenni. Javasoljuk 2019-ben 500 háziorvosi/házigyermekorvosi praxisban POCT pilot indítását CRP, INR, általános vizeletvizsgálat bevezetésével, monitorozásával.

Levelezési cím:

istvan@cserni.hu

A szerzők munkahelye:

Dr. Cserni István 1; Dr. Havas Adrien 2; Dr. Kovács Erzsébet 3

1Háziorvos és foglalkozás-orvostan szakorvos, Házi- orvosok Online Szervezete, Innovatív Háziorvos Klub.

2Háziorvos és neurológus szakorvos, Háziorvosok On- line Szervezete, Innovatív Háziorvos Klub.

3Háziorvos és belgyógyász szakorvos, Háziorvosok Online Szervezete, Innovatív Háziorvos Klub

A szakmai anyag megjelenését a Roche (Magyarország) Kft. Diagnosztika Divíziója támogatta.

ÁBRÁK NÉLKÜLI RÖVIDÍTETT VÁLTOZAT.

Forrás: ORVOSTOVÁBBKÉPZŐ SZEMLE, 2018.